Tenerife – búcsú a szigettől – Még a legjobb dolgoknak is vége szakad egyszer. Így a mi 1,5 éves tenerifei kiruccanásunk is elérkezett a végéhez. Eljött az a pont, ahol a fejlődést nem a maradás, hanem a továbblépés hordozta magában.
Bármennyire is jól berendezkedtünk a szigeten, felfedeztük zegét-zugát, bármennyire is fáj hátrahagyni a barátokat, és bármennyire is fog majd hiányozni Tenerife megnyugtató melege télen, eljött a búcsú ideje.
…de előtte jöjjön még egy kis összefoglaló a szigetlétről, és az utolsó hetekről >>
A tenerifei kaland még 2019. decemberében indult. Ekkor készítettük fel Joreget, a lakóautónkat, és persze magunkat is arra, hogy elhagyjuk Franciaországot, elinduljunk spanyol földre, és meg se álljunk egészen Teneriféig.
2019. december 24. volt az a jeles nap, mikor ismét útra keltünk, és átszeltük Spanyolországot.
A két ünnep közti időt – csak hogy legyen egy csipetnyi Anglia is az úton – Gibraltárban és környékén töltöttük rég nem látott barátok társaságában.
Ám itt is eljött a búcsú ideje, várt ránk a Tenerife felé tartó komp Cádiz városában. 2020. december 31-én szálltunk fel a kompra, és ott ünnepeltük az új évet is. Két napnyi hajókázás után, egy kis Gran Canaria-n tett kitérő után 2021. január 2-án érkeztünk meg Tenerifére.
Ez a sziget lett az otthonunk több, mint 1,5 évig. Megéltünk Tenerifén sok jót és rosszat is, ért bennünket sok-sok pozitív, de néhány negatív csalódás is. Imádtuk, hogy az „örök tavasz szigetén” nincs tél, így két hideg-fázós telet is kihagytunk, ami miatt a Tenerifén töltött 1,5 év felért hárommal. Itt éltük át pandémia miatti karantént, de itt vált közös szenvedéllyé a túrázás, és búvárkodni is itt tanultunk meg.
Tenerife – ami tetszett:
- az utcán nem kell parkolási díjat fizetni (na, ezt visszasírjuk!)
- gyakorlatilag nincs tél, ezért is hívják Tenerifét az „örök tavasz szigeté”-nek
- a pamdémia miatt kevés volt a turista a szigeten, ami Tenerife turizmusra alapuló gazdaságának nagyon nem tett jót, de a sziget számunkra nagyon kellemes volt így
- meglepően jó kirándulási lehetőségek a természetben
- olcsó árak, legyen szó bevásárlásról, étteremről, vagy üzemanyagról
- kis baráti társaságunk, egyben túracsoportunk (nagyon fogtok hiányozni!)
- a Teide-hegy, hisz nem minden nap él az ember egy vulkánon
- angollal viszonylag jól el lehet boldogulni
- csodásak a napfelkelték és naplementék
- remek ár-érték arányú éttermek
Tenerife – ami kevésbé tetszett:
- a túlzott rendőri jelenlét (lehet, hogy a pandémia miatt ez szüpséges volt, de a mi ízlésünknek egy kicsit túlzott volt…)
- az emberek hamarabb kihívják a rendőrt, ha valami nem tetszik nekik (pl.: este 10 után hangos a szomszéd), minthogy átkopogjanak…
- a sziget déli részének kopársága
- a kalima, ami egy forró, homokkal teli afrikai szél
- rendezetlen, lomos-romos telkek
- masszív marihuána-szag az utcán
- a szigeten át Európába áramló bevándorlók magas száma
2021. július elején döntöttünk úgy, hogy visszatérünk a kontinensre, de ezúttal nem lakóautóval, hanem személyautóval járjuk be azokat a területeket, amiket már rég terveztünk, de eddig nem valósult meg.
A lakóautónknak találtunk egy remek őrzött parkolót, és szántunk egy kis időt és pénzt arra is, hogy kicsit ráncba szedjük az öregfiút. Kapott új gumikat, leellenőriztük az elektromos- és vízrendszert, kijavítottuk, ami elromlott, felújítottuk a fürdőszobát, stb.
Megraktuk csomagokkal autónkat, és 2021. július 25-én újra kompra szálltunk, de ezúttal a másik irányba, a kontinens felé. A terv: bejárni Nyugat-Európa azon részeit, melyek eddig elmaradtak, de az eredeti útiterv részei voltak. Első komolyabb megállónk Portugália, aztán végig megyünk Spanyolország északi tengerpartján. Ugyan 8 évvel ezelőtt már gyalogoltunk Észak-Spanyolországban, de az El Camino zarándokút nem a tengerparton, hanem egy kicsit beljebb vezetett, így az észak-spanyol tengerpart még felfedezésre vár. Spanyolország után átszeljük Franciaországot a közepén, majd jöhet Németország, és Ausztria a Duna mentén, egészen Magyarországig.