Spanyol tapasok

Spanyol tapasok – A spanyol étkezési kultúra elképzelhetetlen a tapas-ok (ejtsd: tápász) nélkül. A legtöbb bárban és étteremben a szeszes italok mellé szolgálják fel. Maga az elnevezés leginkább falatkának, sör- vagy borkorcsolyának feleltethető meg.

A tapas rendkívül sokféle, tulajdonképpen bármiből lehet tapas, amit kis adagokra fel lehet osztani: apró szendvics, kolbászkák, sonka stb.

Az itt élők gyakran beülnek kedvenc bárjukba, és borozgatás mellett egy-egy falatnyi tapas-t rágcsálnak. Korábbi spanyolországi bejegyzéseinkben már olvashattál a tapas-okról. Sőt! Néhánynak még – Pan con tomate, Patatas bravas, stb. – a receptjét is közre adtuk.

Az egyik nagy tapas-klasszikus Tenerifén (Kanári-szigetek ) is igen népszerű:

Pimientos de Padrón

Az aprócska padróni zöldpaprikák összenőttek Galíciával, ahol gyakorta hangzik el a mondás, „olyan, mint a padróni paprika: az egyik csíp, a másik nem.” És valóban, ha az ember a bő olajban kisütött, nagy szemű tengeri sóval megszórt paprikák közül csipeget, érhetik meglepetések. Az első meglepetés mégis a padrón karakteres íze lesz, amely már itthon is sokakat elbűvölt.

Spanyol tapasok – A Tortilla

Egy másik nagy klasszikus a tortilla (tortilla de patatas), azaz a spanyol omlett. Ezt az ételt a spanyolok szívesen fogyasztják reggeli gyanánt, de napközben is bárhol kaphatsz egy szeletnyi friss omlettet, ami a legtöbb esetben valamilyen zöldséget tartalmaz. A krumplis, spenótos, cukkinis, paprikás omlett mellett kedvelt a gombás, a sajtos, a csicseriborsós és a sonkás is. Spanyolországban a szupermarketekben is árulják, sőt szendvicset is készítenek vele.

Ám van a „hagyományos” tapas-nak egy felturbózott változata: a pintxo vagy pincho (írásmódja attól függ, hogy Baszkföldön vagy épp Katalóniában vagyunk, ejteni pedig úgy kell: pincsó). Ez valószínűleg nem ismeretlen azoknak, akik jártak már spanyolországi tapas-bárban. Nem a klasszikus, külön tányérban érkező falatkákról van szó, hanem arról a jelenségről, ami még a legkevésbé éhes turistákat is bevonzza az utcáról. Tálcákon hegyekben álló miniszendvicsek és mininyársak.

A nagy különbség az, hogy a pintxo főleg Baszkföldön és az észak-spanyolországi régióban jellemző, míg a tapas mindenhol megtalálható. A pincho, a pintxo vagy a pinchu különösen népszerű Baszkföldön, Navarrában, La Rioja-ban, Cantabria-ban és Asztúriában. Maga az elnevezés a „pinchar” igéből származik, melynek jelentése „átszúr”, így utalva arra a koktélpálcára, amire a pintxo elemeit felhúzzák, és az egészet egy szeletke kenyérhez rögzítik.

A tálalás is számít: a pintxo-bárokban az egymásra pakolt szendvicseket, pálcára húzott falatkákat csak összeválogatjuk, elfogyasztjuk az italunk mellé, távozáskor pedig a tányérunkra gyűlt hurkapálcák és fogpiszkálók száma után fizetsz.

Spanyol tapasok – a baszk változat: Csak néhány pintxo ízelítőbe

1. Gilda: tulajdonképpen nem más, mint egy szardellából, ecetes guindilla-paprikából és olívabogyóból álló aprócska nyárs

2. Tigres: párolt kagyló, sült hagymával, piros- és zöldpaprikával, besamellel, majd visszatöltve a kagylóhéjban megsütve – különösen kedvelt Bilbao környékén.

3. Tartaletas de txangurro: leveles tésztából készült kosárkákba töltött tengeri pók (rákféle) töltelék.

Most, hogy már szó szerint ízelítőt kaptál spanyol Baszkföldből (mert van ám francia Baszkföld is!), akár el is utazhatsz velünk a baszk városokba! >>