Bajorország – Utunk hazafelé a Fekete erdőn, majd a Boden-tó partján vezet, ahol Lindau városával meg is érkezünk a legnagyobb német tartományba, Bajorországba. Kastélyok, várromok, történelmi városok, tavak…, sör, virsli és perec, Bajorország, megérkeztünk!
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya, és gazdaságilag is az egyik legfontosabb területe. A leginkább német területnek tartott Bajorországot 4 tájegység alkotja:
– délen a Bajor-Alpok
– a Dunáig az Alpok nyúlványai, a három nagy felső-bajorországi tóval
– a Keletbajor-középhegység, és
– a Sváb-Alb és a Frank-Alb (németül Schwäbische / Fränkische Alb)
A tartomány legnagyobb folyója a Fekete-erdőben eredő Duna, amely Passau mellett lépi át az osztrák határt.
Bajorország-szerte több száz kastély és régi várrom emlékeztet a tartomány egykori központi szerepére. A középkorban fontos kereskedelmi útvonalak szelték át a vidéket, melyek gazdagságot hoztak a környékbeli falvaknak, városoknak.
A termékeny, zöld tájakon ekkor kezdtek egyre szaporodni a várak, melyeknek urai a kereskedelmi vámok szedéséből igyekeztek gyarapítani vagyonukat. Bajorország felfedezéséhez jó kiindulópont lehet ezen várak és kastélyok meglátogatása.
Bajor kastélyok és várak
1. Neuschwanstein-i kastély
Mesébe illő – nincs megfelelőbb szó erre a több mint 900 méter magas szikla tetejére épített kastélyra. II. Lajos régi álmát váltotta valóra ezzel az épületegyüttessel, ami akkora terhet rótt a bajorokra, hogy abba majdnem az egész tartomány belerokkant.
A kastély több mint 20 éven át épült megfeszített munkával. A munkások sokszor éjjel-nappal szünet nélkül dolgoztak. Sajnos csak nagyon rövid ideig élvezhette a tündérmeséből életre kelt palotáját, mert nem sokkal a beköltözése után meghalt.
2. Hochenschwangau-i kastély
Folytassuk a sort Hochenschwangau-i kastéllyal. Miksa bajor herceg, II. Lajos apja szemelte ki magának ezt a területet és kezdte építeni ezt a gótikus palotát a korábbi Schwanstein-i kastély romjain. A hasonlóság a Neuschwanstein-i kastéllyal, legyen szó magáról az épületről, vagy az azt körülvevő hegyes környezetről, nem a véletlen műve. A kastélyt a Lohengrin opera (Wagner) részleteivel, hattyús motívumaival díszítették.
3. Herrenchiemsee-i kastély
Ez az épület már nem annyira a Disney-mesevilágot, hanem inkább a francia királyi udvar stílusát idézi. Szintén II. Lajos bajor király nevéhez fűződik a Versailles mintájára épült palota és annak parkja, mely nagyon jól szemlélteti a bajor uralkodó XIV. Lajos iránt érzett csodálatát. Georg Dollmann tervei alapján 1878-ban kezdődött meg a “Bajor Versailles” építése. Legszebb részei: a Királyi Lépcsőház, a Királyi Hálószoba és a Nagy Tükörterem.
4. Nymphenburg-i kastély
Az előbbi kastélyokhoz képest jóval egyszerűbb, négyszög alakú épület munkálatai 1664-ben kezdődtek. Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és felesége egy olasz építészt bíztak meg, hogy München nyugati részén nyári rezidenciát tervezzen számukra.
A palota és a körülötte lévő terület 1701-ben nyerte el igazi barokk arculatát, mikor egy francia kertépítészt bíztak meg a park kiterjesztésével. A kastély különleges része a Szépségek Csarnoka, melynek falát női portrék díszítik, valamint a meleg vizes, kétszintes fürdőépület, a Badenburg.
5. Traustnitz-i vár
A Wittelsbach-ok ősi vára 1204-ben épült. Ez volt Alsó-Bajorország hercegeinek rezidenciája 1244-1503 között. Az épületben a Wittelsbach-torony, valamint a várkápolna az értékes oltárral és szobrokkal eredeti, míg a kastély udvarán az árkádok, a szobákban a cserépkályhák, a bútorok és a kárpitok a reneszánszból származnak.
A Trausnitz-i vár Lovagtermében rendezvényeket, zenés előadásokat, időszakos kiállításokat tartanak, míg a kastélyban látható 750 darabos kiállítás olyan műtárgyakkal, keleti műkincsekkel és ritkaságokkal büszkélkedhet, melyek a reneszánsz uralkodók tulajdonában voltak.
6. Burghausen-i vár
a burghauseni vár a középkorban valódi stratégiai jelentőséggel bírt és katonai szempontból fontos szerepet töltött be. A régészeti ásatások szerint a mostani vár elődje egy 600 évvel ezelőtt itt állt, faszerkezetű épület volt. A várat többször kibővítették, átépítették, míg elnyerte mai méreteit és hat udvarát, melyek tulajdonképp külön-külön is önálló kastélyt alkotnak.
Külön érdekesség a vár harmadik udvarán látható 23 méteres középkori fa függőhíd, mely egy 8 méter mély árkot szel át. A negyedik udvar is tartogat meglepetést, hisz ennek tornyában tartották fogva a boszorkányokat. A Burghausen-i vár szerepel a Guiness Rekordok könyvében is, mint Európa leghosszabb erődített vára.
A kastélyok után jöhet egy másik tematikára felfűzött kirándulás az öt legszebb bajor tóhoz!
Bajor tavak
1. Chiemsee
80 km2-vel a legnagyobb bajor tó, épp ezért Bajor Tengerként is emlegetik. Van itt minden, ami kell: fürdőhelyek, kikötők, üdülővárosok, és mindehhez a Chiemgau hegyei biztosítják a dekorációt.
2. Tegernsee (8,9 km2)
Ez a legjobb vízminőségűnek tartott bajor tó. Kristálytiszta vize, hosszú parti sétányai, alpesi kiránduló ösvényei és Alpok közelsége varázsolja el az idelátogatókat.
3. Königssee (5,2 km2)
A meredek sziklafalak ölelésében találod ezt a smaragdzöld tavat, melyet fekvése miatt fjordnak neveznek. Siklórepüléstől a sétahajózásig, a Königssee környéki programok minden ízlést kielégítenek.
4. Forggensee (15,2 km2)
Az Alpok ölelésében találsz rá erre a napsütésben türkizkéken ragyogó tóra, melynek különlegességét az adja, hogy ez egy tulajdonképp egy víztározó. Így amikor leeresztik a vizét, megpillanthatod az egykori római kereskedelmi útvonal, a Via Claudia Augusta egy részét.
5. Altmühlsee (4,5 km2)
Nagy kedvence ez a tó a turistáknak, hisz helyenként olyan, mint egy homokos tengerpart. A tóra épített szökőkút éjjelente ki van világítva, fényeivel várja a romantikus lelkeket.
A múltat idézőkastélyok és a természet szépségei után visszatérünk napjaink civilizációjába, és ellátogatunk a legszebb bajor városokba is!
[…] 2022-02-02 […]
[…] 2022-02-02 […]