Boden-tó látnivalói, legnépszerűbb helyei

Boden-tó látnivalói, legnépszerűbb helyei – A Fekete-erdőben tett kalandozások után visszatérünk a vízpartra, még ha ezúttal ez nem is tengerpart.

Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a Boden-tó legnépszerűbb helyei várnak ránk!

A Boden-tó (másként Konstanzi-tó, németül Bodensee, franciául Lac de Constance) édesvizű tó Németország (a partszakasz 62%-a), Svájc (27%) és Ausztria (11%) határán az Alpok északi lábánál. 536 km2-nyi területével Németország legnagyobb, és Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi-tó után.

A legutolsó jégkorszak idején húzódott vissza egy gleccser a Rajna völgyéből és alakított ki egy medencét az Elő-Alpokban. Ebben a teknőben található ma a 63 km hosszú, 14 km széles és 254 méter mély Boden-tó, mely tulajdonképpen két tó: a nagyobb az Obersee (473 km2), a kisebb pedig az Untersee. A két tavat Kostanznál a 4 km hosszú „Seerhein” köt össze.

A három ország, amely körbe öleli a Bodeni-tavat, már önmagában nagyon színessé teszi a környéket. A Boden-tó egyik legfőbb érdekessége pont az, hogy egy nap alatt akár három országot is meglátogathatsz. A földrajzi fekvésből adódó nyilvánvaló előnyöket csak tovább fokozzák a vidék természeti adottságai, történelmi múltja és gasztronómiája.

Minden évszakban érdemes ellátogatni a Boden-tóhoz. Tavasszal az ébredő természet várja a túrázókat, nyáron jöhet a fürdőzés, szörfözés, wakeboardozás, kajakozás, kenuzás, vagy akár a vitorlázás, hisz melegebb nyári napokon a víz hőmérséklete eléri akár a 26 fokot.

Ősszel ismét a túrázok kedvelt paradicsomává válik a vidék, de számos fesztivált is rendeznek a Boden-tó körül, melyeknek ilyenkor a bor, az alma vagy éppenséggel a tök a főszereplője. Télen a legnagyobb népszerűségnek a karácsonyi vásárok örvendenek, de a síelőknek és snowboardosoknak is tökéletes sportolási lehetőséget nyújtanak a síparadicsomok.

Boden-tó látnivalói, legnépszerűbb helyei:

1. Konstanz
2. Insel Mainau, a virágok szigete
3. Reichenau, a zöldség és a kolostorok szigete
4. Pfahlbaumuseum Unteruhldingen
5. Meersburg
6. Friedrichshafen és a Zeppelin
7. Bodensee-Rundwanderweg ösvény
8. Stein am Rhein és a Rajna-vízesés
9. Lindau

A Fekete erdő felől közelítve a Boden-tóhoz az első megállónk Konstanz, a régió központja.

Konstanz

Konstanz nemcsak a legnagyobb város a tó környékén, hanem fontos kulturális központ is. Gyönyörű, régi épületei közül az egyik legkiemelkedőbb a XI. századi Konstanzi katedrális, melyet a XV.-XVII. században még bővítettek. A XV. századi főbejáratán át egy szép belső térbe érünk, ahol karzatok fogadnak 1460-ból, valamint egy XIII. századi Szent Sír található.

Mindenképpen érdemes felmenni a katedrális tornyába, ahonnan csodás kilátás nyílik Konstanz-ra. A város olyan nevezetességeire kapsz rálátást a magasból, mint a XV. századi Hohenzollernhaus, a XVI. századi Rathaus, vagy a kedves Haus zum Rosgarten.

A több mint 600 évvel ezelőtti konstanzi zsinat máig érezhető nyomokat hagyott a városon. 1414-et írunk, amikor elkezdődik a magyar király (aki egyben német-római császár is) Luxemburgi Zsigmond által összehívott konstanzi zsinat. Kurtizánok százai áramoltak a városba, hordószámra folyt a sör és a bor, mialatt a középkor egyik legnagyobb tanácskozása zajlott.

A középkor legnagyobb eseménye rengeteg embert vonzott a városba, akiket el kellett látni. Ez napjainkban sem változott: ma is sok az étterem, és sok a látogató Konstanzban. Télen-nyáron pezsgő élet zajlik a középkori falak között: történelmi emlékek, múzeumok, nyári fesztiválok, télen karácsonyi vásár, és még számtalan esemény várja a Konstanz-ba látogatókat.

Pezseg a Rajna-part a sétálni- és úszni vágyóktól, és nagy a nyüzsgés a kikötőben, ahonnan tucatnyi hajó és komp indul. A Konstanz-i kikötőben található a Kaufhaus. Ez egy régi raktárépület, amelyet az Olaszországgal való kereskedelem megkönnyítésére építettek, később pedig találkozóhelyül szolgált. A kikötő bejáratánál egy nagy szobor áll, amit Imperia-nak neveznek. A Peter Lenk által készített, 9 m magas, lenge öltözetű, női szobor a konstanzi zsinatnak állít emléket.

A Konstanz-i városnézés méltó levezetése, ha megkóstolod a Kontanzi zsinat emlékére főzött jó minőségű sört.

Konstanz városától pár perc autókázásra két szigetet is találsz. Balra a Reichenau-szigetet találod, jobbra pedig a virágok szigetét.

Insel Mainau, a virágok szigete

A Mainau-ban található, 110 holdas virágsziget a Boden-tó egyik legnépszerűbb turista látványossága, ahová évente kb. 2 millió ember látogat el. A szigetre – mely Európa egyik legnagyobb botanikus kertje – hajóval vagy egy hídon keresztül, gyalog juthatsz el. A parkok és kertek tömérdek mennyisége, melyekben szubtrópusi és trópusi növények is nőnek, lenyűgöző, színpompás látványt nyújtanak.

A leglátogatottabb hely a Pillangó Ház, ahol tarka pillangók százai repkednek, és vízesés, illetve állatsimogató működik szórakoztatásodra. A szigeten egy kastély is áll, melyet 1746-ban építettek. Nagyrészt a White Hall-járól és a régi bástyatornyáról híres, ahonnan egyébként lélegzetelállító látvány nyílik az egész vidékre.

A szigetnek magyar vonatkozása is van, hisz Esterházy Miklós herceg volt az, aki 1827-ben megvásárolta az Insel Mainau-t. A szigetet akkor már jó ideje egyik tulajdonos adta a másiknak, de egyikük sem törődött azzal, amit a skandináv keresztes lovagok keletről hazahozva a szigetre betelepítettek. Esterházy herceg azonban kitisztíttatja, s további ritkaságokkal ülteti be a kiváló klímájú szigetet, megalapozva ezzel Európa egyik legnagyobb botanikus kertjét.

Reichenau, a zöldség és a kolostorok szigete

1057 holdjával ez a Boden-tó legnagyobb szigete, mely egy mólón keresztül kapcsolódik a szárazföldhöz. A szigetet már régóta lakják, erről tanúskodnak legrégebbi épületei, amelyek közé három templom – a Szent György-templom, a Szent Mária és Szent Márk katedrális és a Szent Péter és Szent Pál templom – tartozik. Mind a háromnak megvannak a maga szépségei, így nem csoda, hogy az UNESCO Reichenau-t a világörökség részévé nyilvánította.

Ma a zöldségtermesztés határozza meg a sziget arculatát, de ezer évvel korábban ez a középkori Európa legnagyobb műveltségi központja volt. A kolostorban kódexek készültek, oktatás folyt (itt tanultak Nagy Károly fiai), gyógynövényeket termesztettek. Reichenau az a hely, ahol kerékpárral, vagy gyalog egyszerre élheted át a múltat és a jelent.

Megkóstolhatod a tóból kifogott halakat, az itt termelt zöldségeket és a bort. A természet szerelmeseinek feltétlenül érdemes ellátogatni Reichenau nádas-mocsaras természetvédelmi területére, melyet pillangók és vándormadarak lepnek el. Végezetül pedig csodáld meg a sziget legmagasabb pontjáról a 360 fokos panorámát a Bodeni-tóra.

Pfahlbaumuseum Unteruhldingen

A Pfahlbaumuseum Unteruhldingen („Cölöpösház-múzeum”) egy szabadtéri múzeum a Boden-tónál (Bodensee) a németországi Unteruhldingen-ben. Ez a régészeti szabadtéri múzeum kőkorszaki és bronzkori házak rekonstrukcióit mutatja be. 1922-ben nyitotta meg kapuit, és feltérképezi a tó korábbi lakosainak életkörülményeit, illetve azoknak változásait.

Cölöpösház-múzeum után tovább autókázunk a Boden-tó partján. Következő megállónk a kétarcú Meersburg városa.

Meersburg, vár és bor

A város élete már a középkorban az egyház és a borászat körül forgott. A Bodeni-tó északi partján, szőlőtőkéktől övezve fekvő vár már a VII. században a Merovingok stratégiailag fontos bástyája volt, mielőtt egyházi központ lett belőle. Érdekesség, hogy a vár még a XIX. században is lakott volt, ma pedig a borászok központja. Kétségtelen, hogy Meersburgból nyílik a legszebb panoráma a Bodeni-tóra és a túlpartra.

Friedrichshafen és a Zeppelin

Talán első ránézésre nem találsz semmi különöset Friedrichshafen városában, pedig igen fontos szerepe volt a repülés történetében. 1899-től kezdődően több sikeres próbarepülést folytattak a tó felett és 1913-tól Fridrischhafen-ben gyártotta Zeppelin gróf a legendás német léghajóit. Amennyiben lebilincselőnek tartod a repülés világát, semmiképp ne hagyd ki a repülés történetét bemutató Zeppelin Múzeumot.

A városban két óriási múzeumba biztosan betér a látogató. A repülés szerelmeseinek a Zeppelin gróf munkásságát és a Zeppelint bemutató múzeum után jöhet a Dornier múzeum – nem véletlenül tartják Friedrichshafen-t a repülés városának.

A városkának csodaszép tóparti sétánya, remek kilátótornya és gyönyörű templomai is vannak, de meglátogathatsz egy aszkéta kolostor romjain működő bordélyházat is. A város mellett pedig ott van az Eriskirch természetvédelmi területe a fahidakkal és az íriszekkel.

A Boden-tóba torkolló több mint 200 folyó – köztük a legjelentősebbel, a Rajnával – területén több természetvédelmi területet találsz. Ilyen például a Rajna torkolatánál (Rajna-delta) egy megközelítőleg 2000 hektáros, síkvízzel, mezőkkel és ártéri erdőkkel tarkított táj (Wollmatinger Ried Untersee-Gnadensee), ahol 600 páfrány és virágos növény látható, és 330 különböző madárfaj lelt költő- és élőhelyet magának.

Gyalogosan a Boden-tó körül – a Bodensee-Rundwanderweg ösvény

Ez a kb. 272 km hosszú út az egész tavat megkerüli. A gyalogos, illetve kerékpáros túrázók mellett a helyiek is használják, hiszen könnyű, kényelmes átjárást biztosít egyik helyről a másikra.

A tó körüli kis falvak többsége, a történelmi városok, mint Lindau vagy Konstanz, illetve a szigetek is bejárhatóak ezen keresztül. Sőt, eljuthatsz Európa legnagyobb vízeséséhez is.

Stein am Rhein és a Rajna-vízesés

A Rajna Stein am Rhein településnél lép ki másodszor is a Bodeni-tóból (először Konstanz városánál). Ez a kis középkori svájci település festett falú házaival, középkori kolostorával és várával a kihagyhatatlan látnivalók közé tartozik. Csodáld meg a középkori kaput, sétálj végig a főutcán, majd a Rajna partján, aztán igyál egy jó kávét, és kóstold meg a méltán híres svájci csokoládékat és sajtokat.

…és ha már a svájci sajtokat említettük, akkor itt a Bodeni-tó déli, svájci oldalán az Alpok lábáig húzódó füves réteken legelnek azok a tehenek, amik a kiváló Appenzeller sajthoz adják a tejet. Gyaloglás közben érdemes betérni valamelyik gazdaságba egy pohár tejért, és egy kis sajtért, ezek garantáltan láttak még tehenet!

A sajtkóstoló után irány Lindau városa a Boden-tó felvidékén (Allgäu) át. ezek a hegyek képezik a határt a bajor és az osztrák területek között. Domobok, völgyek, tavak, gyógyfürdők és gyógyforrások tarkítják ezt a vidéket.

Lindau

… és megérkezünk Lindau-ba, mely a Boden-tó melletti legnagyobb bajor város. Festői szépségét az adja, hogy egy szigeten helyezkedik el, melyet a Neue Seebrücke híd köt össze a szárazfölddel. Lindau már évszázadokkal ezelőtt fontos kereskedelmi központ volt, így már a sziget első utcácskájában érezheted az épületek hangulatán az egykori kereskedelmi és céhes jelenlétet. Aprócska üzletek, pékek, kávézók kínálják itt portékáikat.

Érdemes ellátogatni a több látványossággal is szolgáló kikötőhöz. Az egyik a 33 méter magas világítótorony (a XIII. századi Mangturm), a másik pedig a kikötő végében elhelyezkedő, 6 méter magas bajor oroszlán, mely a tó felől védelmezi a várost. A világítótoronyból egyaránt remek kilátás nyílik Lindau-ra és az Alpokra.

Az óváros, melyet ma már csak gyalogosan lehet megközelíteni, számos barokk, reneszánsz és gótikus házat rejt. A legtöbb látogatót a szökőkutakkal, kávézókkal ellátott Maximilianstraße, a város főutcája vonzza. A város további látványosságai még a színes homlokzattal díszített Régi Városháza (Altes Rathaus), a Szent Péter-templom (Peterskirche – X.sz.) és a szigeten körbefutó gyalogút, ami csodás látványt nyújt két régi bástyára – Gerberschanze és Sternschanze -, valamint a Pulverturm-ra.

Lindau-val meg is érkeztünk a gazdag hagyományokkal büszkélkedő Bajorországba, mely Németország legnagyobb tartománya, és kiváló minőségű söre a világon mindenütt híres.

Barangold be velünk Bajorország legszebb vidékeit és városait!