Ha február, akkor karnevál! – Karnevál kalauz 2. rész

rioi karnevál

Ha február, akkor karnevál! A farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba nyúlnak vissza és a kereszténység térhódítását követően is megmaradt. Farsang idején, s kiváltképp a böjt kezdetét megelőző néhány napban (amit farsangfarkának is neveznek) természetesnek számít a vidámság, a jókedv, ilyenkor az átlagosnál jóval gyakrabban rendeznek bálokat, különböző mulatságokat.

 

Íme egy kis kedvcsináló!

Itt találod a Karnevál kalauz 1. részét! >>
6. Kanári szigeteki karnevál

A Kanári szigeteken minden évben több karnevált is rendeznek, amikor is felvonultatják a kosztümöket és mindenféle zenére táncolnak. A legnagyobb karneválok Tenerifén és Gran Canarián zajlanak. A karneválok általában februárban kerülnek megrendezésre, Tenerifén körülbelül két héttel Hamvazószerda előtt kezdődnek. Gran Canárián pedig az emberek akkor öltöznek extravagáns kosztümökbe és mennek ki az utcára, amikor Tenerifén a karnevál már éppen a végéhez ér. A tánc, zene és az általános ünneplés időszaka körülbelül 14 napig tart. Talán a legfontosabb része minden karneválnak az utcai felvonulás, nincs ez másképp a Kanári szigeteken sem. Ekkor az emberek végre megmutatják a nagyon munkaigényes és sokáig készített karneváli kosztümjeiket. Az utcán szintén látni lehet kidíszített kocsikat. A rendező város központjában egy pódiumot állítanak fel, ahol koncerteket rendeznek, színházat játszanak és különböző versenyek zajlanak.

Bőszen várt esemény a Kanári szigeteken a karnevál királynőjének választása, aki utána az egész karneváli történések felett átveszi az uralmat és megkapja tiszteletbeli helyét a feldíszített kocsiján, hogy onnan nézhessen le az alattvalókra. A királynőnek érdekes és elvarázsoló kosztümmel kell, viselnie, amely kiemeli a szépségét. A kisebb kisasszonyok pedig a karnevál hercegnője titulusért harcolnak. Az egész karnevál egy nagy szardínia eltemetésével végződik, amelyet egy több ember által hordozott hatalmas fa konstrukció alkot. A férfiak és nők feketébe öltöznek át és az úton a tenger felé hangosan kiabálnak és jajonganak. Ezután a hatalmas szardíniát elégetik. Általában petárdákkal van tele, így a karnevál résztvevői még tűzijátékot is nézhetnek. A riói karneváltól eltérően, ahol a menetet szervezett és kiválasztott emberek és csoportok alkotják, a Kanári szigeteken majdnem mindenki hozzácsapódik az ünnepléshez. Sokszor a színek, a tánc és a zene kavalkádjába hagyják magukat a turisták is bevonni.

 

7. Riói karnevál, Brazília

A Riói karnevál a világ egyik legnagyobb látványossága. 1984-ben hozták létre a Passarela do Sambát. Ez a lakóházakkal határolt hosszan elhúzódó sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig.

A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. Ekkor rendezik meg ugyanis a Riói karnevált. A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több, mint másfél kilométeres Sambadronon.

A Riói karnevál öt teljes napon át tart. A karnevál két fontos helyszínen zajlik: az utcán azaz a “Sambadron”-on amely, 60-70.000 néző befogadására képes, a másik helyszín a Sambadrome stadion amit külön ennek a rendezvénynek építettek. Az építmény 1700 méter hosszú és körülbelül 60 ezer nézőnek biztosít helyet. A verseny kifejezetten izgalmasnak és forró hangulatúnak mondható mert több mint 14 szambaiskola elkápráztató, erotikával megfűszerezett produkcióit csodálhatja meg a nézőközönség.

Minden szambaiskola évente választ egy bizonyos témát, és annak megfelelően dekorálja a kocsiját és a fellépők jelmezeit. Ugyanez a téma határozza meg a koreográfiát, a táncokat és minden egyéb összetevőt is. A hagyományok szerint a kosztümöket, blúzokat minden egyes viselőnek meg kell vásárolnia, és ezért a néhány óra tündöklésért sokan egész évben keményen dolgoznak és spórolnak. Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel, a parádé napi 10-12 órán át tart. A bírák évtizedek óta meghatározott kritériumok alapján pontozzák a résztvevőket, melyek közül a legfontosabb az ütősök és a táncosok közötti harmónia, valamint a valódi tánctudás és utolsó sorban a jelmezek dekoratívsága.

Tipp: A Sambodromo környékén a karnevál idején teljesen lezárják az utcákat, így a célba érés legjobb eszköze a kifejezetten a karnevál látogatóit szállító buszjárat.

 

8. Rijeka: karnevál a tavaszvárás jegyében

A Budapesttől mindössze néhány órányi autóútra levő Rijekában régen a grde maskének nevezett, csúf álarcba bújt farsangolók riogatták a telet és a gonosz szellemeket. A mai értelemben vett karnevált 1910-ben rendezték meg először, majd hosszú szünet után 1982 óta kerül rá sor újra minden évben. A felújítás olyannyira jól sikerült, hogy a karnevált 1995-ben felvették az Európai Karneváli Városok Szövetségébe és felkerült az 50 legfontosabb európai rendezvény listájára, 2007-ben pedig a brit Sunday Times besorolta a világ 24 legegzotikusabb eseménye közé.

Mára a rijekai karnevál a velencei és a riói után a harmadik helyre került a világrangsorban. Az egyhónapos rendezvénysorozat csúcspontja a húshagyó kedd előtti hétvége, amikor a százezres nézősereg előtt felvonul a több mint 200 jelmezes csoport – jelmezeiket éppúgy ihletheti a szláv mitológia, a történelem, mint a modern, humoros témák. A másik legfontosabb esemény a Gyerekek karneválja, ilyenkor a helybeli gyerekek vonulnak fel vidám jelmezeikben.

Tipp: A város fölé magasodó Trsat várában a karnevál ideje alatt koncerteket tartanak, itt megpihenhetsz, ha elfáradtál a nyüzsgésben.

 

9. Basel, Svájc

Az igazi, hagyományos Basler Fasnacht, azaz a baseli farsang a tradicionális Morgestraich-hal, (melynek jelentése kb. ma reggel elhúzom a nótádat; egyébként ez a farsang nyitánya) kezdődik.

A középkorból eredő FasNacht – a furcsa farsangot Baselben minden év márciusában rendezik. A híres bázeli farsang mindössze három napig tart „Die drey scheenschte Dääg“- a legszebb három nap. Az egész város megőrül, éjfélkor kezdődik a mulatság. Mindenki beöltözik, kihunynak az utcai fények, teljes sötétség borul a városra és pontosan hajnali 4 órakor  a tamburmajorok vezetésével indul a menet: “Morgestraich – vorwärts marsch!” és elindulnak a város különböző pontjairól a felvonulók, végig az utcákon, csak a jelmezek, kis lámpások, “laternák”, fáklyák adják a fényt, mint egy fényfolyó mutatva, merre vonul a menet.

Baselben a három nap alatt szigorú szabályok szerinti menetrenddel és az öltözékekre vonatkozó szabályokkal több felvonulás is van kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Este látható pl. az úgynevezett “Guggemusik” – koncert, ami nem felvonulás, hanem állókoncertet adnak a klikkek (Clique): fúvósokból és ütősökből álló zenekarok játszanak közismert régi és új dallamokat. A témákat képileg feldolgozó és megjelenítő “laternák”-at később  a Münsterplatzon a székesegyház előtti téren állítják ki.

 

10. Mohács, Magyarország   2016. február 4-9.

A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A balkáni eredetű sokácok hazájukból hozták magukkal a népszokást, mely Mohácson tovább formálódott míg elnyerte a mai alakját. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Mohácson a hagyomány eredetét a török űzés legendájával is magyarázzák, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket.

Busójárás, Mohács

Busójárás, Mohács

A Busók fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcot viselő alakok. Jellemző ruházatuk a bundájával kifordított birkabőr, melyet derékban  lánccal vagy kötéllel kötnek össze, erre aggatnak egy vagy akár több kolompot is, fehér, szalmával kitömött vászongatyájuk van, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek, vállukon tarisznya lóg.

Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.

A busójárást 2009-ben felvették az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.

Karnevál kalauz a világ körül – 1. rész itt >>

Tagged with:    

Post your comments

Your email address will not be published. Required fields are marked *

ÉletVáltók Magazin

Mi eldöntöttük, váltottunk, szabadon élünk nap mint nap, és ezt megosztjuk Veled. Hogy miért? Azért, hogy megmutassuk, az életnek nem muszáj olyan átkozottul nehéznek lennie. E-mail: [email protected]

Feliratkozás

Itt add meg az e-mail címed, hogy ne maradj le semmiről!

Kategória

Egyéni támogatás

Fontos Információ!

A támogatás 1 forint is lehet, nincs kötelező összeg.